Ha ünnep, akkor rohanás. Ha ünnep, akkor tülekedés, feszültség, idegeskedés, rohanás?! Nem kell, hogy így legyen! Íme néhány tipp a méltó, nyugalmas ünnepért.

            Megvallom, olykor számomra is kisiskolásnak tűnnek ezek a technikák, ugyanakkor kétségtelenül praktikusak.

Kis bátorság, egy csipetnyi kilépés a megszokott keretek közül, és nyugodtabb, pihentetőbb, meghittebb lehet az ünnepünk.

 

1. Bevásárlási láz a konyhánkba...

A bevásárlási láz könnyen elkap bennünket. Óriási az a médianyomás, ami szépen átszivárog a tágabb, szűkebb életterünkbe, és megjelenik a családunk mindennapjaiban. Nem megúszható, és egy kis tudatossággal gátat szabhatunk neki. Hogyan? Megállunk egy pillanatra, leülünk egy kellemes tea, kávé, vagy gyümölcslé mellé és papírra vetjük a karácsonyi menüt. Jöhetnek a kedvencek, a hagyományosan főzött ételek, a kedves sütik... Amikor már a hetedik, nyolcadik tételnél tartunk az ünnepi fogások sorában, meg ne álljunk, csak írjunk le mindent, ami "szokott lenni", vagy aminek "lennie" kell. Aztán kérdezzük meg magunktól, hogy "Ki fogja ezt a sok ételt megenni?" Elfogy, vagy szelíd erőszakkal pakoljuk a vendégeknek, élénk tiltakozásuk ellenére? Ha úgy tapasztaltad, hogy elfogy, akkor csak azt kell kitalálni, hogy ki készíti el?


2. Bevásárlási láz a fa alá...

A bevásárlási láz másik nagy rohama és nyomása az ajándékozás. Milyen a jó ajándék? Talán a legfontosabb jellemzője, hogy a megajándékozottat valamilyen szempontból jellemzi. Kapcsolódik hozzá. Mert kedveli, mert szüksége van rá, mert támogatja a hobbijában, vagy éppen pihenteti, hasznára és/vagy örömére szolgál. Nem a mérete, az ára, a trendisége, viccessége, komolysága, stb. számít, csak az az öröm, amit okoz. Mi az ajándékozás kulcsa? A figyelmesség és az odafordulás a másik iránt. Az ajándék gesztus, ami kifejezi a másik iránt, hogy fontos számunkra. Vigyázat! Olykor a vásárolgatásra szánt időt, ha ajándékba adjuk a másiknak, hosszan tápláló, és igazán trendi, szükséges és értékes ajándékot adunk. A saját időnket és figyelmünket. ...és persze írj listát: Kinek? Mit? Mennyiért? Hol? Mikor?


3. Rohanás és tolakodás helyett...

Már van legalább két listád: egy menülista és egy ajándéklista. Váltsd aprópénzre! A menülistából kreálj gyorsan egy bevásárló listát, az ajándékozási listádból egy másikat. Ha lehet, más-más alkalommal vedd nyakadba a várost és szerezd be a listán szereplőket. Az sem baj, ha ehhez átgondolod, melyik üzletben mit érdemes beszerezni, egy kis várostérkép a fejedben. Vásárolj akkor, amikor a legtöbben még vagy már alszanak, még dolgoznak, vagy éppen ebédelnek... Ha van lehetőséged és szereted ezt a  műfajt, vásárolj online. Az online vásárlás mindig listákban való gondolkodást feltételez, időt, energiát és gyakran pénzt is spórolhatunk vele. Persze ez az utolsó pillanatban sajnos nehezen működik.


Ha inkább videót néznél, kattints a képre, éppen erről a témáról beszélgetünk


4. Az otthon-dizájn nyomása...

Médiahatás és a társas környezet nyomása. Nehéz ellenállni. Az otthonunk gondozottsága, ápoltsága és díszítettsége szolgálja a mi jó hangulatunkat, a mi kedvünket, fejezze ki a mi értékrendszerünket és ne vegyen el feleslegesen időt és energiát fontosabb dolgoktól. Az ünnepi hangulatot, jó kedvet mindig emeli a környezetünk szín, forma, illat és hangulatvilága azokban az esetekben, amikor a dizájn nem üt el élesen a saját életstílusunktól, nem idegen a családban kialakított, komfortos élettér-kialakítástól. Láttál már családi otthont úgy felcicomázva, hogy meg kellett állapítanod, sokat költöttek a háziak azért, hogy nagyon feszengve érezzék magukat az otthonuk ünnepi díszletei között?


5. A karácsonyi menü és ami előtte van...

A főzés, sütés őrülete. Mert ugye "Kell!", "Így szoktuk.", "Ez a hagyomány." A hagyomány és a családi szokások fontosak. Átmentik a múltat a mába és hoznak egyfajta biztonságos folytonosságot a család egymás után érkező generációinak. Fontos azonban, hogy a szokások és hagyományok ne váljanak öncélúvá, adjanak hozzá az ünnephez. Ha a megszokás az ünnepi készülődés során elveszíti inspiráló, örömet adó hatását, baj van! Megfontolandó a változtatás. A teljes menüt ugye nem kell egyedül végigfőzni. Van, aki a leveseket, más a sülteket, megint más családtag a sütiket készíti kiválóan. Van, akinek mindene a mosogatás, a habverés, és a krémes edény "kinyalogatása". A menüsort ésszerűen rövidítve, csak mint az éttermekben, már napokkal előre előkészülve bizonyos fázisokkal, és a családi, baráti körben a feladatok megosztása segíthet elkerülni a kapkodást, a fölösleges kimerülést, összeveszéseket és egyéb kellemetlenségeket. Rajtunk múlik! Nőként segítséget kérni nem jelenti azt, hogy rossz háziasszony vagy. És, ha mégis ezt mondaná valaki, akkor mi is történik?! Ugye van ennél fontosabb dolog is ünnep idején...


6. Delegálj, mint egy jó vezető...

Szinte már magától értetődik a fentiek elolvasása után: delegálni kell a feladatokat. Ha nincs tengernyi időd, végtelen sok türelmed és energiád így az év végén, kénytelen vagy a karmesterpálcát kézbe venni és - "jusson belőle másnak is" alapon - bevonni, akit csak lehet a karácsonyi, ünnepi előkészületbe. Hadd porszívózzon a gyerek, hadd sütögessen a nagyi, hadd süsse az ünnepi tortát a sógornő, hadd rendezze át a lakást, válassza ki és állítsa be a fát a férj, hadd mosson fel a nagykamasz, hadd férjen más is a munkához. A gyerekek által adott kisebb-nagyobb segítségeket pl. leveszöldség tisztítása, porszívózás, mosogatás, lehessen beváltani egy kis anya/apa, vagy anya+apa időre. Focira, társasjátékra, közös időtöltésre. Megéri, mert a feladat megoszlik, a felelősség megoszlik, az ünnep közösen elkészített kellékei pedig felértékelődnek...


7. A karácsonyfa körüli családi frász helyett...

Év vége, kimerültség, fáradtság, rég látott családtagok együtt, összezárva kis helyen, néhány órán át, folyamatosan. Fokozott családi robbanásveszély. A jó családi kapcsolat érdekében nem teheted meg, hogy a kötekedő, beszóló, piszkálódó, vagy máshogy kellemetlenkedő családtagot ne hívd meg a karácsonyi ünnepi vacsorára, vagy ebére, nincs mást tenni, mint átgondolni a már biztosan jól ismert forgatókönyvet. Hogy is szokott ez lenni? Kinél és mivel is kezd lengedezni a családi vihar előszele? Ki és mikor szokott beszállni a vitába? Mik a vitát kiváltó örökös témák? Kik viselik el nehezen egymás társaságát, stílusát? Mik voltak az elmúlt évek legviharosabb vitapontjai? Keress szövetségest a családtagjaid között, olyanokat, akik Veled együtt a megfelelő pillanatban közbelépnek - nem vitával és kiabálással, hanem - figyelemeltereléssel. Behozzák a kritikus pillanatban a következő fogást, valami "fontos ügy" miatt, pl. nem működik a kávéfőző, vagy elfogy a bor, eltűnt a dugóhúzó kihívják a vita egyik kulcsszereplőjét a helyzetből, feladatot adnak és figyelmet terelnek. Nem kell nagy dolgokra gondolni, csak tervezzük jól meg, hogy ki mire "harap" és ki, mivel mozdítható ki a helyzetből. Megéri a tíz perc töprengés a nyugalmasabb családi találkozót...


8. A szokás nagy úr és változtatható...

Korábban már írtam az öncélúvá váló szokásokról, családi "kellek"-ről és "muszájok"-ról. Alakítsuk a hagyományokat a ma ritmusára! Csak bátran! Lesznek családtagok, akik talán az első pillanatban furcsán néznek ránk. Próbáljuk magyarázni, ha érdemes, ha nem érdemes, akkor egyszerűen csak lépjünk tovább. "Idén így csináljuk." "Mi így csináljuk." "Nálunk idén ez így alakul." ...és vannak pillanatok, amikor nem érdemes magyarázni tovább.


9. Idén fókuszálj erre, mert meg tudod csinálni...

Már megint egy praktika, amikor kis időre "le kell ülnünk magunkkal". Ha rossz tapasztalataink voltak korábban, most igyekezzünk letisztázni magunkkal, mik azok a minimális tényezők, melyek, ha teljesülnének, akkor már elégedettek lennénk. Mondjunk ki magunkban 3-4 pontosan megfogalmazott dolgot. pl. ne essek be fáradtan a fa alá, tudjak szépen felöltözni a vacsorához, a TV helyett legyen közös időtöltésünk az este során, stb. Ha ezek már megvannak, gondoljuk át,  mi akadályozott meg bennünket korábban, hogy így alakuljon, és mi támogatja ezek megvalósulását. Ami rajtunk múlik, tegyük meg és igyekezzünk családi partnereket keresni, hogy valóban jól érezzük magunkat. Azokban az esetekben, amikor nem rajtunk múlik a "nagyja", pl. Géza bácsi ne keveredjen heves politikai vitába Jutka nénivel, igyekezzünk a már említett figyelemelterelő technikák közül alkalmazni egyet-egyet, és tartsuk fejben: "Vannak dolgok, melyek felett nincs varázshatalmunk." Nehéz, ugyanakkor néha meg kell engednünk a másiknak, hogy olyan legyen, amilyen lenni tud. Irányítsuk ilyenkor tudatosan a figyelmünket az arra méltó történésekre és igyekezzünk nem bevonódni a számunkra kellemetlen és méltatlan helyzetekbe. A Karácsony nem feltétlenül az az ünnepi alkalom, amikor a vitás helyzetből feltétlenül győztesen kell kikerülnünk. Olykor az elkerülés és az "engedés" sokkal célravezetőbb.


10. Gondold végig, mi történik, ha...

Vannak a kivédhetetlen dolgok, amik egyszerűen megtörténnek és nincs hatalmunk felettük. Sőt! Előfordul, hogy odaég, lekapja, lekésed, elkésik, nem jön fel, leesik, összemegy... És akkor mi van?

Összevesznek, mint a múltkor, aztán mosolyszünet és kibékülnek. És akkor mi van?

Megpróbáltad és nem úgy, hanem így sikerült. Sikerült. Pont így. És akkor mi van?

Kívánom, hogy a magaddal szemben megfogalmazott elvárásaidon tudj a leggyorsabban, legbátrabban és leghatékonyabban változtatni! Merd megengedni magadnak, hogy ne legyen tökéletes a készülődés, ne legyen tökéletes a fa, a dizájn, az étel, a tálalás, a lakás, stb... Ne kelljen tökéletesnek lennie a családtagjaidnak se! Csak legyenek elég jók. Az pont elég. Ezt mindenképpen beszéld meg magaddal!

Ha végigolvastad ezt az írást és elég jónak találod, hogy másnak is hasznára legyen, oszd meg a barátaiddal légyszi.

Ha vezetőként keresel segítséget a nyugodt ünnephez és a magabiztos évkezdéshez, használd fel ezeket ezt a 24 ingyenes tippet a vezetőfejlesztő oldalamról ingyen...

...és még egy kis ráadás: A HUMORÉRZÉKED AZ ÜNNEPEK ALATT SE HAGYJON EL! ÍGY SOKKAL INKÁBB ELÉGEDETT LESZEL.