Ünnepek idején könnyebben nyílik a szívünk és a pénztárcánk is. Hol nagyobb bizalommal adunk, hogy kételkedünk benne, hogy jó kezeken keresztül jó célt szolgál majd az adomány. Bemutatok egy csapatot, akikben én megbízom, és akikre bármikor rábízom...

A Karácsony környéki adománygyűjtésre az Advent időszaka ragyogó alkalmat kínál. Szeretünk jó emberként jót cselekedni, adni. Meggyőződésem, ha az emberek tudják, hogy mi történik az adományokkal, sokkal jobb szívvel, sokkal nagyvonalúbban állnak egy-egy jó cél mellé.

2016. decemberében egy szülőknek, pedagógusoknak, gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó szakembereknek szóló előadássorozat nyitó alkalmával jött az ötlet, hogy miért ne lehetne adománygyűjtéssel összekötni ezt az estét? Erről ide kattintva olvashatsz többet. Rövid volt az idő, amit a program első alkalmának hírdetésére szántam, ezzel együtt az eredmény nem maradt el. 

Hogy áll össze egy jó adománygyűjtés?

Először is tudnod kell, hogy kinek szánod az adományt.
Aztán nem árt tudni, hogy nekik mire van szükségük.
Nem árt bizalmi kapcsolatot kialakítani az adományt felhasználó szervezettel pl. család- és gyermekjóléti szolgálattal, központtal, szociális segítő szervezetekkel.
Meg kell hírdetni az adománygyűjtést, gyűjteni és gyűjteni kell.
Át kell adni a célszervezetnek, hogy ők felhasználhassák.
Örülni lehet/kell...

Miért az kell, AMI? Miért nem lehet BÁRMIT adni?

Az "adás" aranyszabálya, hogy azt add, amire a másiknak szüksége van. Ennyire egyszerű.
A legjobb szándék mellett sem lehet szempont, hogy valamiből otthon felesleg van. Kiindulásnak remek ugyan, ám szükséged van egy szervezetre, ami pontosan tudja, hogy a velük kapcsolatban álló rászorulók valójában mire is szorulnak rá. Mert ugye hiába van otthon temérdek 44-es méretű felesleges férfi ing, ha éppen gyermekruhára van szükség, vagy éppen élelemre.
Még egy egyszerű alaptétel: "Olyat adj, amit Te magad is szívesen fogadnál egy szorult helyzetben."

Mivel nem lehet biztosan "mellélőni"?

A tartós cuccokkal, tartós élelmiszerekkel. Arra mindig van szükség.
Tartós tejre, lisztre, cukorra, konzervekre, olajra, rizsre, tésztára, stb. - minden olyanra, amit alkalom adtán Te magad is felhalmozol a kamrádban, hogy bevásárlás-mentes időben legyen mihez nyúlnod.
Jöhet egy kis idény-dolog. Ha jelzik a szükséget, és gyorsan fel is tudják használni, adományozz zöldséget, gyümölcsöt, csokit, édességet, pl. szaloncukrot.
Ruha is "jöhet" akkor, amikor jelzik, hogy kell.
A másik sláger a gyermekjáték és a mesekönyvek. Egyáltalán a könyvek. Itt is szabály, hogy jelezzék a szükségét.

Ha összegyűjtötték, hova viszik? Kinek adják? Miért oda?

Az adomány útja egyszerű, és ezzel együtt diszkréten kezelendő.
Az adományt szétosztó szervezet az összegyűjtött holmit szortírozza, elosztja. Karácsony előtt egész szép ajándékcsomagok kerülnek összeállításra; egy nagy szatyorba összeállítanak egy "nagyobb bevásárlásra valót". Lehetőség szerint minden van egy csomagban, amire az adományozottnak szüksége lehet. Ezt pontosan tudja az adományt osztó szervezet.
Tudnod kell, hogy az adományozottak listája - a diszkrét adományozás érdekében - nem nyilvános. Sokan szégyenkeznek amitatt, hogy adományra szorulnak, mások szívesen veszik, örömmel  és hangosan köszönik meg.

Mikor osztanak a szervezetek?

Állandóan osztanak, ha a szükség úgy hozza és persze, ha van mit osztani.

Milyen kellemetlenségek lehetnek egy adományozás körül?

Nehéz dolog, ha egy adományozó pontosan tudni akarja, hogy melyik családnak jut az adomány. Még nehezebb, ha pl. fényképezkedni kíván velük. Ne sértődjünk meg, ha ezt a helyzetet visszautasítják.
Az adományozás egy-egy alkalommal nagyon szép dolog, viszont fontos a fejünkben tartani, hogy egy adomány, sőt! adományok sora sem változtat önmagában mások sorsán. Lehetőség csupán a változtatásra az által, hogy megkönnyíti az átmeneti nehézséget átvészelni. Az adományok elfogadására épített életvitel nem lehet cél.
Szintén nehéz helyzet alakulhat ki, ha az adományozó egy rászorulókat segítő szervezetettől neveket kér, akiket aztán a saját elgondolása szerint segít. A jó segítés célja az, hogy a megsegített minél előbb a saját lábára álljon, az önálló élethez szükséges kompetenciái fejlődjenek, megerősödjenek. Ehhez legtöbbször szociális segítő szakemberek tudására van szükség. Működjünk együtt velük. Ha kérdéseink lennének, tegyük fel a segítő szervezetnek és egyeztessünk, hogy a segítés ne a problémás helyzetet konzerválja, hanem valódi "ugródeszka" legyen az önállóbb életvitelhez.

Az általunk összegyűjtött adományokat a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény munkatársai fordították a szükséget megélők javára. Azért őket választottam, mert korábban öt éven keresztül dolgoztam velük együtt a hét szinte minden napján. Ismerem azt a gondolkodásmódot, ahogy ők segítenek, tudok azonosulni vele...

Az adománygyűjtő akcióimnak ezzel még biztosan nincs vége...

Ha csatlakoznál, csak hívj fel itt!